Négyzetgyökvonás – számológép nélkül

Már az alsó tagozatban mindenki megtanulja a négy alapműveletet írásban végrehajtani, amit felső tagozatban már "csak" szinten tartani, illetve tovább kell fejleszteni. Ezek közül elsősorban az írásbeli osztás az, ami problémát szokott okozni, hiszen ez a legösszetettebb a négy alapművelet közül.
Annak ellenére, hogy iskolai keretek között is sokszor szerepel a négyzetgyökvonás, ritkán esik szó a négyzetgyökvonás írásbeli végrehajtásáról, pedig ehhez a művelethez is létezik írásbeli módszer, melyhez "mindössze" papírra, ceruzára és radírra van szükség...
(Természetesen nem hátrány, ha valaki tudja írásban a négy alapműveletet, sőt...)

Logaritmikus egyenlet megoldása – a logaritmus azonosságainak felhasználásával

Azokat a logaritmikus egyenleteket, melyek egyik oldalán csak 1 db logaritmus van, a másik oldalon pedig egy szám, azokat a logaritmus definíciójának segítségével könnyedén meg tudjuk oldani. (Logaritmikus egyenlet megoldása – a logaritmus szabályának alkalmazásával)
Mit tegyünk, ha mindkét oldalon van egy vagy több logaritmus, vagy a logaritmus egy oldalon van ugyan, de nem csak egy van belőle, hanem több? Mi a megoldáshoz vezető lehetséges út, ha logaritmusok összege, különbsége, szám-szorosa szerepel az egyenletben?

Logaritmikus egyenlet megoldása – egymásba ágyazott logaritmusok

Milyenek az egymásba ágyazott logaritmusok? Milyen módszerrel tudjuk azokat megoldani? Hogyan működik ez a módszer a gyakorlatban, feladatokon keresztül bemutatva?
A mai alkalommal továbbfejlesztjük a múlt héten megtanultakat, akkor ugyanis azokkal a logaritmikus egyenletekkel foglalkoztunk, melyek megoldásához mindössze a logaritmus szabályának az ismeretére és helyes alkalmazására volt szükség.

Logaritmikus egyenlet megoldása – a logaritmus definíciójának segítségével

Milyen a logaritmikus egyenlet? Melyek azok az egyenletek, amiket mindössze a logaritmus jelentésének ismeretében meg tudunk oldani? Hogyan tudjuk megoldani az ilyen típusú logaritmikus egyenleteket?

Exponenciális egyenletek megoldása – logaritmus segítségével

Mikor tudjuk, illetve mikor célszerű ezt a módszert használni? Hogyan alkalmazhatjuk e módszert a gyakorlatban? Milyen apróságokra kell tekintettel lennünk?

Exponenciális egyenletek megoldása – új ismeretlen bevezetésével

Vannak olyan esetek, amikor nem tudjuk átalakítani az exponenciális egyenletet úgy, hogy az egyenlet mindkét oldalán egy-egy azonos alapú hatvány álljon. Ilyenkor előfordulhat, hogy új ismeretlen bevezetésével azonban mégis meg tudjuk oldani az egyenletet, egy már korábban megismert módszer segítségével.

Exponenciális egyenletek megoldása – azonos alapú hatványok segítségével

Egyes exponenciális egyenletet meg tudunk oldani általános iskolai ismeretek segítségével. Ehhez csak a hatványozásról tanultakat kell egy kicsit felelevenítenünk.

Koordinátageometria – két kör helyzete

Milyen helyzetben lehet egymáshoz viszonyítva két kör? Hogyan keressük meg az egyenletével adott körök metszéspontjait – koordinátageometriában? Hogyan tudjuk meghatározni a metszéspontok számának figyelembevételével, hogy a körök milyen helyzetben vannak?
A válaszokhoz csak tovább kell olvasni...

Koordinátageometria – pontok a körvonalon belül vagy kívül

Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy adott pont a körvonalon belül, kívül, vagy éppen a körvonalon van? Hogyan hajthatjuk végre a feladatot az Eukleidészi síkban, illetve a koordinátageometriában?

Koordinátageometria – egyenes és kör helyzete

Ebből a bejegyzésből kiderül, hogy mit kell tennünk annak kiderítéséhez, hogy az egyenletével adott kör és egyenes milyen kapcsolatban vannak egymással az alábbiak közül:
 – nincs közös pontjuk,
 – az egyenes érintője a körnek, vagy pedig
 – az egyenes metszi a körvonalat.