Hasáb, henger, gúla, kúp térfogata

Mit értünk a testek térfogata alatt? Milyen összefüggéseket kell felismerni ahhoz, hogy a legkevesebb képletet kelljen hozzá megtanulni? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kap ebből a bejegyzésből.

Hasáb, henger, gúla, kúp értelmezése, rajzolása

A sorozat további részeiben áttérhetünk a testekre. A mai alkalommal tekintsük át, hogy miképpen is keletkeznek azok a bizonyos testek, melyek oly sok problémát tudnak okozni!
Fontosnak tartom már így az elején azt is, hogy hogyan rajzoljuk le ezeket a testeket úgy, hogy számunkra a legtöbb információt hordozza. Hangsúlyozom, hogy számunkra, akik a matematika szemszögéből tekintünk egy-egy testre, s nem pedig a valódi látványt szeretnénk megörökíteni. Ez utóbbival találkozhatunk a rajz órákon, illetve a festményeken.

A szabályos sokszög – kerülete, területe

Ebből a sorozatból nem maradhatnak ki a szabályos sokszögek sem. Egyrészt, mert ezek is a síkidomok közé tartoznak, másrészt pedig, mert nagyon sok feladatban fordulnak elő.
Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy mik is azok a szabályos sokszögek, továbbá a kerületükre valamint a területükre is nézünk egy-egy számítási lehetőséget.

Mit nem ért? – Semmit!

Egy-egy alkalommal, amikor az elhangzottakról szeretném tudni a diákok véleményét, akkor többnyire a következő válaszok érkeznek a kérdéseimre:

– Érthető?
– Igen.
– Valakinek esetleg kérdése?
– ... (Nincs senkinek kérdése.)
– Ki vállalkozna, hogy a többieknek – segítséggel – bemutassa?
– ... (Senki sem vállalja.)
– Mi az, ami nem volt érthető? Azt újra megnézzük.
– Minden! Az egész!

A sokszögek csoportosítása

Az elmúlt két héten megtudhattuk, hogy milyen képletek segítségével tudjuk kiszámítani az egyes alakzatok kerületét és területét. Ez mind szép és jó, egészen addig, amíg felismerjük az egyes alakzatokat, azaz, ha biztosan tudjuk, hogy az adott alakzatnak milyen nevet adhatunk. Nézzük meg először, hogy melyik sokszögnek mi is a definíciója, majd térjünk rá a buktatókra!