Számlálós-nevezős törtek 4/b. – Szorzás, osztás törttel

Hogyan végezzük el a szorzást és az osztást, ha a szorzó, illetve az osztó nem egész szám, hanem számlálós-nevezős tört? Ebben a bejegyzésben látható feladatokból és azok alapján felírt szabályokból minden kiderül...

Számlálós-nevezős törtek 4/a. – Szorzás, osztás egész számmal

Hogyan szorzunk és osztunk számlálós-nevezős törtet egész számmal? Milyen szabály alapján tudjuk elvégezni ezeket a műveleteket? Milyen lépések szükségesek a hibátlan feladatmegoldáshoz? Mi a különbség  a természetes számmal, illetve az egész számmal történő műveletvégzés között? Hogyan jelölhetjük a negatív törteket?
A válaszok megtalálhatók a bejegyzésben...

Számlálós-nevezős törtek 3/b. – Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Hogyan tudunk összeadni, illetve kivonni különböző nevezőjű törteket? Milyen lépéseket kell végrehajtani? Mire ügyeljünk a feladatok megoldása során, hogy hibátlan legyen a megoldásunk? Milyen "mondókák" lehetnek a segítségünkre? Hogyan rövidíthetjük a megoldás menetét anélkül, hogy az befolyásolná a feladat végeredményét?

Számlálós-nevezős törtek 3/a. – Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása

Hogyan lehet összeadni és kivonni azokat a számlálós-nevezős törteket, melyeknek egyenlők a nevezői? Mit tegyünk egy-egy ilyen összeadás vagy kivonás során? Milyen lépéseket célszerű végrehajtani a hibátlan eredmény eléréséhez?
Ha ezekre a kérdésekre keresi a választ, akkor a legjobb helyen jár. Olvassa csak tovább!

Számlálós-nevezős törtek 2. – Egyszerűsítés, bővítés, vegyestört, reciprok érték

Ebben a bejegyzésben olyan fontos műveletekről lesz szó, melyekben mindössze egy darab törtre van szükség az adott művelet elvégzéséhez. Ilyen műveletek a törtek egyszerűsítése, bővítése, vegyestört alakja valamint a törtek reciprok értéke.

Ismerkedés a számlálós-nevezős törtekkel

Hogyan lehet felismerni a számlálós-nevezős törteket? Milyen az alakjuk? Hogyan ejtjük ki a nevüket? Mi-mit jelent egy számlálós-nevezős törtben? Hogyan ábrázoljuk a számlálós-nevezős törteket? Honnan tudjuk, hogy egy (pozitív) tört értéke milyen viszonyban van az 1 egésszel?
Ha tovább olvassa ezt a bejegyzést, akkor ezen kérdések mindegyikére megtalálhatja a választ.

Szabályos testek – térfogata, felszíne

Milyen "idegen szavakat" használunk a testekre? Milyen feltételnek kell megfelelniük az egyszerű testeknek? Mit nevezünk szabályos testnek? Hogyan néznek ki? Milyen képlet segítségével lehet kiszámítani a felszínüket, térfogatukat?
A válaszokhoz tessék tovább olvasni! :-)

A gömb – felszíne és térfogata

Mit értünk gömb alatt? Milyen ábrát készítsünk, hogy számunkra a legtöbb információt hordozza? Hogyan tudjuk kiszámítani a felszínét és térfogatát? Milyen egyéb testek kapcsolódnak a gömbhöz? Mi azok felszíne, térfogata?

A gúla és a kúp felszíne

A sorozatnak ezen bejegyzésében megnézzük, hogy miképpen lehet kiszámítani a gúla és a kúp felszínét, s a feladatok megoldásához milyen "használható" ábrát célszerű készíteni.

A hasáb és a henger felszíne

Ebben a bejegyzésben a hasábok (és így természetesen a henger) felszínének a titkait fogjuk megfejteni. Milyen képletet, s miért éppen ezt kell (ajánlott!) ehhez megtanulni? Milyen összefüggéseket célszerű ismerni?